Maradjon tartósan állami tulajdonban a Tokaj Kereskedőház, és ne privatizálják – ezt követelik a kormányfőtől a tokaji szőlőtermelők. Attól tartanak, ha magánkézbe kerül a társaság, ellehetetlenülnek a borvidék kistermelői. A területen már megjelent a hazai és a külföldi tőke, s a tapasztalatok kedvezőtlenek. A kistermelőktől a vállalkozók nem vásárolnak. Az értékesítést elutasítja a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa és a kereskedőház menedzsmentje is.

Saját kezükbe vennék sorsuk irányítását a kistermelők

A "Azt szeretnénk, hogy a Tokaj Kereskedőház megerősödve kerüljön ki a válságból, s hosszú távon kiszámíthatóan biztosítsa a szőlőtermelők megélhetését. Ehhez arra van szükség, hogy ne értékesítsék, maradjon tartós állami tulajdonban" – mondta lapunknak Czemiczki István tokaji termelő. A borvidéken mintegy 5500 hektáron termesztenek szőlőt, s a terület fele háromezer kistermelő tulajdonában van. Hagyományosan elaprózott parcellákon termelnek, amelyek méretüknél és tőkeerejüknél fogva nem alkalmasak a szőlészet-borászat, valamint a borkereskedelem teljes vertikumának kiépítésére. Ültetvényeik elöregedtek, korszerűsítésre szorulnak, több mint húszévesek. A kistermelők fejlesztés nélkül nem tudnak gazdaságosan termelni. Czemiczki István szerint ebben a tulajdonosi szerkezetben különösen fontos a kereskedőház szerepe, mert a borvidéki vállalatok közül egyedül az biztosít felvásárlási lehetőséget, piacot a kistermelőknek.

Így látja ezt Fekete Gyula, Olaszliszka polgármestere is, aki egyetért a termelők kitűzött céljával, s támogatja őket. "A borvidéken már megjelent a magántőke, vannak hazai és külföldi vállalkozók is. Az utóbbiak körében főként franciák és spanyolok érdekeltek Tokajban – magyarázta a polgármester. – Ma tíz, egyenként több mint száz hektár területtel rendelkező cég működik a környéken. Ezek a vállalkozások eddig nem segítették a kistermelők gondjainak megoldását. Ezért szükség van az állami tulajdon fenntartására. A Tokaj Kereskedőház most szőlőalapanyag-szükséglete 95 százalékát fedezi abból az áruból, amit a kistermelőktől vesz át."

A helybeliek termelési kedvét rontja, hogy a kereskedőház privatizációja évek óta napirenden van. A bizalmuk sem töretlen. Ezt erősíti meg a Tokaji borvidék Hegyközségi Tanácsának állásfoglalása is. A szervezet biztosítékot szeretne kapni arra, hogy Magyarország egyik leghíresebb jelképe, a tokaji bor képviselője méltó kezekben marad a továbbiakban is. Ezért követelik a kormánytól, hogy vegye le a kereskedőházat a privatizálásra ítélt ingatlanok listájáról. A tanács azt is hangsúlyozza, hogy az állami tulajdon megtartása mellett a termelők és a dolgozók hosszú távú érdekeltségét is növelni kell a kereskedőház működtetésében. A hazai agrárágazatban már vannak erre a megoldásra pozitív példák. Létrejöhetne egy olyan termelői, dolgozói többségi befolyású vagyonkezelési konstrukció, amelynek keretében a kereskedőház fejlődése hosszú távon biztosítható. A borvidék gazdái szerint, ha a kormány megteszi az általuk javasolt lépéseket, azzal történelmi esélyhez juttatja a tokaj-hegyaljai kistermelőket. Érdekeltté válnának ugyanis a kereskedőház eredményes működtetésében, s kezükbe vehetnék sorsuk irányítását.

A privatizálást egyébként a Tokaj Kereskedőház Zrt. menedzsmentje sem óhajtja. Kiss István az MTI-nek elmondta: jogszabályban kell rögzíteni, hogy a történelmi borvidék szőlészeti-borászati társasága, a Tokaj Kereskedőház maradjon tartósan állami tulajdonban. A vezetés támogatja, hogy a vállalatnál sajátos termelői, dolgozói vagyonkezelési konstrukció jöjjön létre, s a cég adózott nyereségének nagyobb részét kötelezően fordítsák az állami tulajdonra.

Forrás: Magyar Hírlap

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.